A fél világ megbuktatná, mégis talpon van még Netanjahu

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán Magyarországra érkezik Orbán Viktor miniszterelnök meghívására. Bár az izraeli vezető ellen tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a nemzetközi büntető törvényszék, a magyar kormány kijelentette: ezt nem fogják figyelembe venni. Tavaly novemberben Orbán Viktor kijelentette: ezzel a döntéssel a törvényszék egy lezáratlan nemzetközi konfliktusba avatkozik be. „Még ma meghívom Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és rögzítem, hogy nem vesszük őt őrizetbe, ha elfogadja a meghívást” – mondta akkor a miniszterelnök. Az izraeli politikus közel négy és fél hónappal később tett eleget a meghívásnak.

A politikus többfrontos támadás alatt van: egyrészt a nemzetközi baloldal számára ő minden rossz jelképe, a sztereotipikus „antidemokratikus jobboldali vezető”, másrészt abszurd vádakkal üldözik őt a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei. Izraelben sem egyszerű a helyzete, mert már évek óta tart ellene egy korrupciós eljárás, amelynek tagadja a vádjait. Másrészt még október 7. előtt ő és jobboldali kormánya mindent megtett, hogy megreformálja az igazságügyi rendszert, és megszüntesse azt, hogy a parlament és a kormány helyett meg nem választott bírók uralkodjanak Izraelen. Ez azonban óriási ellenállásba ütközött, mind otthon, mind külföldön. A támadás előtt tömegtüntetésekkel próbálták megbuktatni. S akkor ott van az a jelentős számú izraeli, aki meg van győzödve arról, hogy mivel október 7. az ő miniszterelnöksége alatt történt, ezért le kellene mondania. 

A külföldi ellenségek  

A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze tavaly tavasszal rendelte el Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant védelmi miniszter letartóztatását „háborús bűnök vádjával.” Ahogy akkor megírtuk a vádakat még az izraeli kormánnyal egyáltalán nem szimpatizáló izraeli főügyész is  „alaptalannak” minősítette. 

A nemzetközi szervezetek Izrael-ellenessége közismert, egyetlen országot sem ítélt el annyiszor az ENSZ Közgyűlés, mint a zsidó államot. Ennek fényébem a nemzetközi törvényszék döntése sem meglepő. 

Belső ellenzék

Benjamin Netanjahu népszerűsége a terrortámadást követően mélypontra zuhant, mert sokan őt tették felelőssé azért, hogy Izrael nem volt felkészülve a Hamász támadására. A háború azonban fordulatot hozott. 

Ennek ellenére továbbra is jelentős azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy a miniszterelnök az akadálya a túszmegállapodásnak és ezért a lemondását követelik. Mindeközben a Netanjahu elleni korrupciós eljárás is már évek óta húzódik. 

Az izraeli „mély állam”

Az izraeli belpolitika meglehetősen bonyolult, adott egy rendkívül összetett választási rendszer, rengeteg pártból felálló, összetételüket gyakran váltó koalíciós kormányok, és ott a vallás és az állam összetett viszonya is. Ami még bonyolultabbá teszi a képet az-az izraeli „mély állam”, amely hasonlóan funkcionál, mint az Egyesült Államokban. Erről Moshe Cohen-Eliya izraeli jogász részletesen írt a Tablet magazinban. A szerző szerint már egy ideje alkotmányos válság zajlik a zsidó államban: „Az izraeli igazságszolgáltatás, a biztonsági szolgálatok és a jogi bürokrácia nem megválasztott tisztviselői évek óta rendkívüli hatalmat gyűjtöttek össze, hogy felülbírálják a választott döntéshozókat. Izrael lett az egyetlen olyan nyugati alkotmányos demokrácia, amelyben a bírák vétójoggal rendelkeznek a bírói kinevezések felett, a főügyész ellenőrzi a kormány jogi döntéseit, és a hírszerzés vezetői az alkotmány őrzőiként működnek.”

A konfliktus még jobban a felszínre került miután Benjamin Netanjahu menesztette az izraeli belbiztonsági szolgálat (Sin Bét) főnökét, aki azonban nem akar távozni. Cohen-Eliya szerint a Sin Bét és a kormány közötti konfliktus „a szuverenitásért folytatott küzdelem”. A szerző szerint Netanjahu konfliktusa a meg nem választott bürokráciával nem egyedi: 

Netanjahu vs. Amerika 

Az izraeli miniszterelnök számára valószínűleg nagy megkönnyebülést jelentett, hogy nem demokrata elnököt választott az Egyesült Államok. 

Bár Biden Izrael-barátnak vallotta magát rendszeresen kifejezte a nemtetszését az izraeli miniszterelnökkel szemben. Az amerikaiak is nyomást jelentettek az izraeli kormány számára, hiszen az IDF hiába jól felszerelt hadsereg, nagyban függ az amerikai fegyverektől. 

Donald Trumppal az amerikai elnök első mandátuma alatt jó volt a kapcsolat, de az elnök megsértődött, miután úgy érezte Netanjahu is hibás, amiért nem valósult meg az „évszázad béketerve”, amit Jared Kushner álmodott meg. Trump az elmúlt években sokszor negatívan beszélt az izraeli politikusról, de második elnöksége első hónapjai alatt támogatóan fordult Izrael felé. 

Háború és újabb botrány

Mindeközben már több, mint ötszáz napja tart a háború, miután a Hamász nem hajlandó kiadni az izraeli túszokat, és Gáza siralmas állapota ellenére sem adja meg magát. A katari közvetítésű tárgyalásokat ráadásul bonyolítja a miniszterelnök tanácsadóinak ügye is. 

Hétfőn reggel az izraeli rendőrség letartóztatta Yonatan Urich-ot és Eli Feldstein-t, Netanjahu korábbi tanácsadóit – számolt be a JNS. A két férfit külföldi ügynökkel való kapcsolattartással, pénzmosással, vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A katari vizsgálatot állítólag azért indították el, mert Feldstein, miközben a miniszterelnök katonai ügyekkel foglalkozó szóvivőjeként dolgozott, egy olyan cégnek is dolgozott, amely Doha imázsának javítására törekedett.

Az ügy miatt hétfőn az izraeli miniszterelnököt is kihallgatták. Netanjahu azzal vádolta meg a bűnüldöző hatóságokat, hogy kormánya megbuktatására törekednek:

– mondta Netanjahu. A miniszterelnök kijelentette: boszorkányüldözés zajlik, meg akarják buktatni. 

Netanjahu tehát minden szempontból ostrom alatt áll, otthon és külföldön, sőt a kormányában is, hiszen saját koalíciójának vallásos tagjai már egy ideje a kormány felrobbantásával fenyegetnek. Az izraeli miniszterelnök tehát eddig mindent átvészelt, de továbbra is megszámlálhtatlan jelentkező buktatná meg, s ha egy kidől, a helyén újabb bukkan fel. 

Nyitókép: Oliver Contreras / AFP

***